A környezetvédő szervezetek arra kérik az FDA-t, hogy - bár ezt törvény nem írja elő - végeztessen saját környezetvédelmi hatástanulmányt, melyben kizárják, hogy a GM lazac kárt okozhat a környezetre, a biodiverzitásra, és az emberi egészségre.

A levél azt is megfogalmazza, hogy feltétlenül szükséges tárgyalásokat folytatni a Nemzeti Óceanográfiai és Légköri Hivatallal (National Oceanographic and Atmospheric Administration), illetve a Hal- és Vadszolgálattal (Fish and Wildlife Service).  A vadon kifejlődő lazac ugyanis már 2000 óta fent van a Veszélyeztetett Fajok listáján. A környezetvédők rámutatnak, hogy már számos alkalommal előfordult, hogy mesterséges körülmények között tenyésztett lazacok kikerültek az élővizekbe és ívásba fogtak a vadon élő állománnyal. Az így létrejövő szaporulatok azonban nem voltak elég ellenállóak, és ez éppenséggel tovább csökkentette a lazacok számát. Az AquaBounty Technologies azzal védekezik, hogy a GM lazac úgy van előállítva, hogy terméketlen legyen, ezért ez a veszély nem áll fenn. Illetve, hogy a GM lazacokat zárt halastavakban tenyésztik, úgy hogy nem is kerülhetnek ki a vadvizekbe. Számos kutató azonban rámutatott arra, hogy könnyen elképzelhető, hogy a genetikailag módosított állat DNS-e instabillá válik, ezért nincs 100%-os garancia arra, hogy terméketlen marad. Az eddigi tesztek pusztán azt igényelték, hogy 95%-os  arányban garantálják az előállított halak sterilitását. A fennmaradó 5% elsőre nem tűnik soknak, de ha azt nézzük, hogy az AquaBounty Technologiesnak saját állítása szerint már 15 millió halikrára van megrendelése, ez azt jelenti, hogy már az első fordulóban lenne 750, 000 olyan lazac amely nem feltétlenül terméketlen.

Ami pedig a zárt-tartású halastavakat illeti, az ilyen tavakból való „szökések” rutinszerűek. A legtöbb tenyésztett lazacot ugyanis sekély-vizekben, illetve tengeri tartályokban/hálókban tartják: 2009-ben csak Norvégiában több mint 500 000 tenyészett hal szabadult ki a „biztonságos” tartásból. Még a belterületeken lévő tartályok esetében is cirkuláltatják a vizet, és így a halikrák könnyedén bekerülhetnek a vadvizekbe.

Az AquAdvantage (miként a GM növények gyártói is) azt hangoztatja, hogy az így előállított állatok segítenek a világ élelmezési problémáinak megoldásában – ám ez távolról sincs így.  A felgyorsított növekedésű, tenyésztett állatok sokkal több tápot fogyasztanak el, mint vadon élő társaik. Az állatoknak adott táphoz túlnyomórészt olyan - a tápláléklánc alsóbb régióiban található - kis halakat, halféléket használnak, melyeket egyszerű és olcsó kinyerni a vadvizekből, ám melyek maguk is könnyen a túlhalászat áldozataivá válhatnak. Ezek kipusztulása, vagy csak mennyiségül redikálás lecsökkenése beláthatatlan következményekkel járhat – így hát elmondható, hogy a GM lazac nem hogy hozzájárul az élelmezési probléma megoldásához, hanem inkább fokozza azt.

Többek között ezen tényezők miatt gondolják úgy a zöld szervezetek, hogy az FDA-nak nem szabad megelégednie a cégek által elkészíttetett tanulmányokkal, hanem saját hatásvizsgálatokat kell végeznie. A tét óriási: eleddig ugyanis csak GM-növények (szója, kukorica) kerültek a tányérunkra, egy esetleges engedélyezés azonban precedens értékű lenne, és megnyitná a terepet a génmódosított állatok előtt is. Ha megkapják az engedélyt, a GM-lazacok már egy éven belül a tányérainkon lehetnek.

Összeállította: Csillag Gábor

A 12 szervezet levele megtalálható itt:

http://stopgefish.files.wordpress.com/2010/11/environmental-group-letter-to-fda-ge-salmon-final.pdf