Szerző: Karin Heinze
Egy hatperces video a túlfogyasztásról szerepel abban a filmben, amit Samsâra néven mutattak be a francia mozikban. A mozi brutális érzékletességgel ábrázolja a tömegállattartás, a tömegfeldolgozás és az emberek olcsó állati fehérjék utáni beteges sóvárgását.
A video jelentős részét Kínában forgatták, de forgathatták volna máshol is. A szöveg nélkül, csupán zenei aláfestéssel készült film felgyorsítva még ijesztőbbé teszi a képet és szinte mindenkiben azt a végkövetkeztetést indukálja, hogy ez így tovább nem mehet.
A fiulm eredeti címe Samsâra szanszkritül annyit jelent, mint az „élet körforgása” de más olvasatban „túlhajtást” is jelent.
A rendező világkörüli útján a mindennapokban szerezte ijesztő tapasztalatait.
Franciául értő olvasóink számára álljon itt a film részletes leírása, méltatása.
A tartósításnak léteznek olyan nitritmentes, hagyományos módjai is, mint a sózás. A sonkát például sófürdőben megbízhatóan lehet tartósítani. Szalámi gyártáskor cukrot is adnak a masszához, ami az érlelő baktériumoknak szolgál tápanyagul. (bioszalámiban természetesen bionádcukrot alkalmaznak.)
Élénk vita zajlik a pác sók használatáról. A német bioszövetség, az AGÖL 1999-ben engedélyezte a húsok színtartósságának elősegítésére só és 0,4- 0,5% nitrit használatát. Azóta két táborra szakadt a biomezőny.
Míg a szokványos állattartásban a gyorsan növő fajtáké a vezető szerep, addig a biogazda előnyben részesíti a robusztus felépítésű, igénytelen, stressznek és betegségeknek ellenálló fajták szaporítását. Annál is inkább, mivel a bioállattartásban szigorúan tilos az állatok preventív gyógyszerezése.
A vegetáriusok bizonyára szörnyűlködnek majd a következő megállapításon: az állati jólét egyedüli biztosítéka az általános áttérés a biohús fogyasztásra. Ha ez nem történik meg, az állatok gyakorlatilag állati halálgyárakban élik le továbbra is az életüket.
A GM-növények után megérkeztek a GM-állatok. Az USA-ban az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet jóváhagyhatja az első, emberi fogyasztásra szánt génmódosított állatot.
A 12 legnagyobb zöld szervezet (beleértve Greenpeace-t és a Friends of the Earth-öt) levélben kérte, hogy a Felügyelet (FDA - Food and Drug Adminsitration) alapos vizsgálatot folytasson, még mielőtt döntene az első, élelmiszernek szánt génmódosított állat engedélyezéséről.
Az AquAdvantage néven futó új állat-, pontosabban lazacfajtát, az AquaBounty Technologies nevű cég állította elő számos más állatfaj „keverékéből”. Az új lazac az ún. Chinook lazac, az atlanti lazac és az óceáni anyaangolna genetikai anyagát tartalmazza. A génmódosítás következtében a GMO-lazac közel kétszer olyan gyorsan növekszik, mint vadon élő társai. A természetben található lazac ugyanis nem növekszik télen, és három évig tart, mire teljesen kifejlődik – ezt az időt felezné a gmo-lazac, amelybe nem a lazacok, hanem az amúgy gyorsan fejlődő angolnák növekedési genomjait ültették be.
Aki nem eszik húst, nyugodtan át is ugorhatja a következő cikket. A bio életvitelt követők jelentős százaléka ugyanakkor nem veti meg a hústermékeket, ám minőségére fokozottan ügyel.
Nem akarjuk rémisztő részletekkel borzolni Olvasóink idegeit azzal, hogy részletesen leírjuk, miféle agyafúrt praktikákkal dolgozik a hagyományos húsfeldolgozó ipar, csupán táblázatba rendeztük a különféle származású húsokat, feltüntetve legfontosabb jellemzőiket.
Ma Magyarországon a biohús vásárlás zömében csirkemell filére korlátozódik, arra is azért, mert a családok nem csekély hányada úgy gondolja, egyedül kisgyermekének fontos a biohús biztosítása, a nagyobbak, vagy maguk a felnőttek pedig ehetik a „normálisat” is. ( Ne legyünk azonban igazságtalanok: a döntésben sajnos a pénztárca is komoly szerepet játszik)