Kerekasztal beszélgetésre gyűltünk össze az agrárium problémáinak a megvitatására, a vidék és a város közötti konszolidáció megoldásához, a tudás transzfer szorgalmazásához.
Professzor Úr. mi a perspektívája most a vidék és a város konszolidációjának?
Véleményem szerint egyetlen kiút van, a kiegyezés a város és a falu között és a szoros kapcsolat a két társadalmi réteg között. A mai előadásban erről is szó lesz, hogy a szociális kiegyezés milyen irányba vezet. Ennek egy útja van, az ökológiai gazdálkodás. Meggyőződésem!
Sajnos mindig fejlődik az ökológiai gazdálkodás, aztán jönnek politikai hullámvölgyek és akkor valahogy visszafejlődik a dolog. Én azt hiszem, hogy az egész mostani intézkedésrendszer, a kistermelés, a kisgazdaság, stb., elképzelhetetlen anélkül, hogy az ökológiai gazdálkodást ne vonnák be ebbe a folyamatba.
Mit jelent a hétköznapokban ökológiai gazdának lenni, öko terméket előállítani, hisz mondják organikus terméknek, öko terméknek, bio terméknek? Hogy is van ez akkor pontosan?
Ezek különböző szinonim fogalmak, hogy mit jelent? Ez egy életszemlélet. Aki ezt piaci szemlélettel nézi, bár jól meg lehet belőle élni, az sose lesz igazi öko termelő. Az igazi öko termelőnek meg kell nézni a kezét. Az enyém nem kérges. Nyílván kérges a keze, a lelke nagyon érzékeny és minden olyan dologra, ami a környezetünkkel, az étkeinkkel, a családdal kapcsolatos és még sorolhatnám tovább, arra odafigyel. Tulajdonképpen azért csinálja, mert az unokáinak akar valamit itt hagyni a földön.
Mint ahogy mi is megkaptuk nagyanyáinktól, nagyapáinktól, apáinktól, a viharvert Kárpát-medencét, ami nagyon sok tagosítást foglalt magába az elmúlt időszakban. Ezért a társulási folyamat kicsit nehezen megy. Mindenki individualizálódik, mert fél attól, hogy megint kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Hogy juthat el a közösségi tudat arra a szintre, hogy a termelő is boldoguljon és a kereskedő is?
Az ökológiai gazdálkodásnak különböző formái vannak. Az ökogazdálkodás tulajdonképp lehet egy szerződés is, a városi lakosság és a termelők között. Amikor a termelőnek előre befizetnek bizonyos mennyiségű élelmiszerre, és akkor a termelő a szezonnak megfelelő árut leszállítja. Hol többet, hol kevesebbet, de igen változatosan. De lehet ez a szerződés úgy is, hogy nem csak termelők (a tudatos lépések sorában az első), mostanában alakulnak városi öko kertek, amikor egy teljesen sivár lakótelep közepén egyszerűen kinő egy bio kert.
Vannak különböző formái ennek. Sajnos ez a szövetkezés az utolsó ötven évben a rendszerváltozás előtt nem lehetett kikerülni. Sajnos nagyon-nagyon kiégett ez a fogalom. Az emberek egy kicsit ódzkodnak attól, hogy ismét társuljanak, pedig az ökogazdálkodás igen jó út arra, hogy szövetkezzenek. Rengeteg formája van ennek. Kezdődik a vetőmag cserétől, a gépkölcsönzésig, a szaktanácsadásig, továbbképzésig. Nekem meggyőződésem, hogy az ökológiai gazdálkodásban a szövetkezést nem is lehet kikerülni.
Sajnos az utóbbi két évtized arról szól, tapintatosan kifejezve, hogy az élelmiszergazdaságunk hanyatlott. A termelő nem biztos a termékei értékesítésében, ezt elsősorban a konvencionális dolgokra vonatkozik. A biotermékek egyre inkább keresettek. Célszerű lenne megítélésünk szerint az államnak preferálni a bio termesztést. Van erre esélyünk?
Erről szó lesz a mai nap folyamán, a politikai akarat kérdéséről. Be kell látni azt, hogy az Államnak sokkal olcsóbb az olyan emberek „fenntartása” akiknek nem kell az orvosi ellátására költeni. Egészségesebb táplálékhoz jutnak, egészségesebb nemzedékek nőnek fel, akkor ez már nyomós indok lenne ahhoz, hogy természetesen segítsék az ökogazdálkodást.
A másik oldala is meg van. Minden áron a mostani rendszer munkát akar adni az embereknek.
Hát hol van munka? A mezőgazdaság, ha úgy vesszük, akkor lehet teljesen gépesített is.
Ha nem, akkor arra kell gondolnunk, hogy rengeteg kézi, emberi munkaerőt tud foglakoztatni az ökológiai gazdálkodás. Ez nagyon fontos.
A Nyírség most egy speciális helyzetben van, mint volt általában. Mi a Kelet-Magyarországi Bio Kultúra Egyesülethez tartoztunk. A Jászság, Hajdúság és a Nyírség nem egyharmad arányban osztozott a sikereken és a veszteségeken. A Jászság és a Hajdúság mindig preferált helyzetben volt, a Nyírség kicsit árva volt. Most úgy gondoljuk, hogy a Keleti kapu építésénél és nyitásánál geográfiai helyzetünknél fogva, az autonómiánkat most kamatoztatni tudjuk, felhasználva a homok javítását szolgáló Westsik-örökséget is.
Egy civil szerveződés kezdődött el, egy társadalmi összefogás érdekében, ahol a kapcsolatok konvertálása lehetséges, hogy a kinyújtott kéz megtalálja a másik kezet, határon innen és túl.
Mit üzen ennek a kárpátaljai civil szervezeteknek az öko termesztésben?
Én sok sikert kívánok nekik. Az az igazság, hogy közel 30 éve kezdtünk el oktatni a Kárpátalján beregszászi központtal. Később ki is alakult a II. Rákóczi Ferenc főiskola, ami most már nem csak kertészetet fog oktatni, hanem úgy tudom, hogy állattenyésztési kara is indul, épp a mezőgazdaság irányába hat. A könyvtárukat elláttam az általam szerkesztett vagy írt könyvekkel (körülbelül 400 publikáció), tehát hozzá lehet férni. Az ott élő embereknek két jó tulajdonságuk is van. Egyrészt, hogy nagyon nagy szívük van, a másik pedig az, hogy mindig érdekli őket az újdonság. Azt tudom mondani, hogy a határ mindkét oldalán kooperációkat kellene kialakítani és most már nem is olyan nehéz egymást megközelíteni. Ösztönözni kellene például a Magyar Államot arra, hogy ne csak a szerbeket segítsék. Most indul a Vajdaságban egy program, ahol az öko termesztésre költ a Magyar Állam. Itt Beregszász környékén, tehát Kárpátalján is tegyenek valami hasonló gesztust.
Igen, Beregszászon is az elmúlt hetekben volt egy négy oldalú szakember találkozó, ahol a Felvidék, Kárpátalja, a Párthium és a Nyírség szakemberei vettek részt, mikro, kis és közép vállalkozói szinten. Pont azért, hogy felelevenítsék azokat a gondolatokat, amik potenciálisan helyzetbe hozzák ezeket a vállalkozásokat. Úgy van, ahogy mondta, munkaerő kapacitásunk annyi, mint a tenger és szeretnénk, hogyha Szabolcs-Szatmár-Bereg megye „a kert megyéje” lenne úgy, mint ez korábban volt a zöldség és gyümölcs termesztésben és a klasszikus kultúrákban, burgonyában, dohányban, napraforgóban, rozsban, a lucernában ami ennek az intézetnek a nemesítéséhez hozzá tartozik. Azokat preferálnánk és biztosítanánk az ökológiai diverzitást, ami a tájkörzetnek a legfontosabb eleme.
Mit gondol a Nyírségi gyümölcsös kertekről? Az Amerikából jött betegség, a tűzelhalás most egyelőre csak baltával irtható. Van-e esélyünk egyáltalán hogy azt az ökológiai adaptációt, amit a kórokozó is tud - le tudjuk-e győzni?
Nézze, ennek egyszerű megoldása van. Egyrészt a vízzel, réztartalmú szerekkel lehet védekezni, nem csak a baltát kell használni. A másik meg az, hogy őshonos almafajtákat kell telepíteni. Emlékszem, hogy a Corvinus Egyetemen is hatalmas fajtagyűjtemény jött erről a vidékről, beleértve Kárpátalját is. Ezek a fajták általában rezisztensek, mint a Kormos alma, az Aranyparmen, Batul és még sok más. Vissza kell nyúlni az eredeti állapothoz és meg kell nézni hogy mit lehet abból felhasználni. Na, most az, hogy ezek nem olyan magas cukortartalmúak és stb., az ember hamar hozzászokik, és egyáltalán nem baj. Néhány évvel ezelőtt volt egy kezdeményezés, egy német cég akart négyezer hektár gyümölcsöst telepíteni a Nyírségbe. Annak idején ezt valahogy megfúrták, merthogy ez első sorban léalmának lett volna jó, de tiszta, rezisztens fajtákkal jöttek ide. Akkor az miért ne lett volna jó a környék embereinek? Munkalehetőséget adott volna és egészséges terméket lehetett volna előállítani.
Sajnos ez erre a vidékre már most tradicionálisan jellemző, hogy mindig mellőzzük a potenciális lehetőségeinket. Ilyen volt például a repülőgépes képzés, a főiskolák, a Westsik-hagyaték. Bízom benne, hogy a jövőben országos összefogással, így például a Corvinus Egyetemnek a segítségével, megtaláljuk azt a helyes koncepciót ahol értéket teremtünk, az embereknek élni akarást stimulálunk, ambicionáljuk őket és ismét elfogadtatjuk a mezőgazdasági munka társadalmi rangját és valahogy felébresztjük a föld szeretetét.
Mit gondol erről?
Nincs mit hozzátennem, ezt végre kell hajtani!
Nagyon köszönöm a riportot, nagyon jó egészséget, szép nyarat, eredményes munkát kívánunk.
Köszönöm szépen, meg lesz!
Dr. Ratkos József
ökogazda vállalkozó
KKVHÁZ agrárstratégiai szakértő
quercus-global.hu