– Az elmúlt és a mostani környezetgazdálkodási támogatási rendszerbe öt évenként tudtak bekapcsolódni a biogazdák, ezért a szükségszerű lemorzsolódások (megszűnés, halálozás, kizárás stb.) nem pótlódnak, és a támogatás indulási éveiben megugró terület ezért 5 éven át csökken. Tervezi-e a minisztérium, hogy a 2014-től induló támogatási ciklusban forrásokat tart fent a folyamatos bekapcsolódásra?
– A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban az agrár-környezetgazdálkodási program mellett az EU is kiemelt szerepet szán az ökológiai gazdálkodás támogatásának. Ez azt jelenti, hogy ezt a gazdálkodási formát hazánk is teljes mértékben elkülönülten tudja kezelni, forrás, kötelezettségvállalás és támogatási időszakok szempontjából. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló rendelet-tervezet ajánlásai között szerepel, hogy az egyes vidékfejlesztési programokhoz nyújtott teljes hozzájárulás legalább 25 százalékát az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani.
A Darányi Ignác Terv vidékfejlesztési programjában szereplő agrár-környezetgazdálkodási támogatás megnyugtatóan rendezi a jogutódlást és a kötelezettségátadást, így a programba bevont területek nem eshetnek ki az ötéves támogatásból.
– A Magyar Biokultúra Szövetség az előző ciklusban, a szocialista vezetésű minisztériumnak többször felajánlotta, hogy elkészíti a magyar Ökológiai akcióprogramot, amelyet már több tagország és az EU is megcsinált. Azzal kaptunk elhárítást, hogy ez állami feladat, de semmi nem történt. Tervezi-e a minisztérium e program elkészítését?
– Tárcánk kiemelten kezel minden, a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezést. Ezért amennyiben a Magyar Biokultúra Szövetség továbbra is felajánlja a segítségét az Ökológiai Akcióprogram elkészítésében, a szakterületért felelős államtitkárságunk fel fogja venni Önökkel a kapcsolatot.
– A biogazdák örömmel tapasztalták, hogy egyes mai pályázatoknál – „tanya program”, „állattenyésztő telepek korszerűsítése”, „Fiatal gazda” – előnyt jelent az ökológiai gazdálkodás. A minisztérium fenntartja és bővíti ezt a gyakorlatot?
– A fogyasztók egyre inkább keresik azokat a vegyszermentes, biztonságos, egészséges termékeket, amelyek ökológiai gazdálkodásból származnak. Ez a keresletnövekedés arra sarkallja a termelőket, hogy bioélelmiszereket állítsanak elő és mi ezt támogatjuk. Ezek a termékek nemcsak ízletesebbek,
egészségesebbek, de a munkahelyteremtés szempontjából is fontosak, hiszen az ökológiai gazdálkodásnak magasabb az éves munkaerő-szükséglete. Az egyik legfőbb célunk a vidéki foglalkoztatás növelése, ezért a pályázatok elbírálásánál továbbra is előnyt élveznek a nagyobb
élőmunka-igényű ágazatok.
– Miként értékeli, hogy a nemrég zárult fiatal gazda pályázaton a pályázók két harmada vállalta az ökológiai gazdálkodást?
– Örülünk, hogy a gazdaságukat most elindító fiatal gazdák szerint van jövője az ökológiai gazdálkodásnak. Lassan, de biztosan változik a fogyasztói szemlélet, a kereslet további
növekedésére lehet számítani, így a fiatal termelőknek biztos megélhetést adhatnak a biotermékek.
– A most hatályos magyar biorendelet (79/2009 FVM rendelet) lényegesen az EU átlaga alatti színvonalú, míg a korábbiak elismerést váltottak ki – főként a csalás elleni eredményességükben – a világ bio közvéleménye előtt. Milyen lesz a most készülő tervezet, a korábbihoz közelít majd, vagy akár jobb is lehet?
– A jelenleg készülő módosítás éppen a csalásokhoz vezető kiskapuk szűkítése, megszüntetése miatt készül. Továbbá nagy hangsúlyt fektet olyan területek egyértelmű szabályozására is, amelyeket az európai uniós rendelkezés részleteiben nem szabályoz. Ilyen például a fogyasztók megtévesztését
megakadályozó további előírások a termék címkézése során. Mivel vannak olyan mezőgazdasági vállalkozások, amelyek nevében az öko, vagy bio rövidítés szerepel, de maga a vállalkozás nincs bent az ökológiai ellenőrzési rendszerben, így a fogyasztó azt gondolhatja, hogy bioterméket vásárol. Különösen akkor, ha nem ismeri a vonatkozó ökojelölési szabályokat.
– Látható, hogy számos EU tagállamban a közétkeztetés adja a biogazdálkodás húzó keresletét. Elképzelhető, hogy hamarosan mi is lépünk efelé?
– A közelmúltban történt jogszabály módosítás következtében egyre több helyi termelői piac nyitotta meg kapuit. A fogyasztókhoz közvetlenül juthatnak el a jó minőségű helyi termékek. A közbeszerzési törvény módosítása pedig lehetővé tette, hogy a kistermelői élelmiszerek bekerülhessenek a közétkeztetésbe. Egyik jogszabály sem zárja ki azt, hogy egy kistermelő egyben ökológiai ellenőrzésben részt vevő mezőgazdasági vállalkozó legyen. Az európai uniós öko rendelet hatálya alá nem tartozik a tömegétkeztetés, de nemzeti, vagy magán feltételrendszer kialakítására lehetőséget ad a jogszabály. Hazánkban az öko-tömegétkeztetés részletes szabályozását magán feltételrendszer* alakítja. A jogszabályi környezet tehát lehetővé teszi, hogy a jövőben a helyi biotermékek egyre nagyobb arányban jelenjenek meg az élelmiszerkereskedelemben.
Ezúton kívánok a Biokultúra újság olvasói részére Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Eredményekben Gazdag Boldog Új Évet!
A kérdéseket feltette:
dr. Roszik Peter
a Biokultúra újság főszerkesztője
* A főszerkesztő megjegyzése: a Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. rendelkezik hatóság által elismert étkeztetési, vendéglátói előírással.