A hazai köztermesztésben jelenleg 16 magyar, rezisztens fajta szerepel. Ezek a következők: Balatoni rózsa, Katica, Démon, Hópehely, Góliát, Rioja, Lorett, Luca XL, White Lady, Vénusz Gold, Kánkán (nemesítő: Pannon Egyetem, Keszthely), Rachel, Rebeka (nemesítő: Debreceni Egyetem, Nyíregyháza), Pannónia (nemesítő: Kruppa József), Ila (nemesítő Osváth ZoItán), Sárpo Mira (nemesítő: Sárpó Kft.). A felsorolt fajták közül minőségi, államilag ellenőrzött, fémzárolt szaporítóanyag előállítás azonban szinte kizárólag csak a keszthelyi fajtákból történik. A többiek részesedése így a köztermesztésben elenyésző, mert minősített vetőgumójuk egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan szerezhető be.
A burgonyatermesztés sikeressége a termesztési célnak legjobban megfelelő fajta kiválasztásán múlik. Az elérhető termésmennyiséget és minőséget leginkább a fajta örökletes tulajdonságai határozzák meg. Az olyan speciális termesztési célok, mint az ipari feldolgozás, vagy az ökológiai burgonyatermesztés különleges fajtákat igényelnek.
A fajták közt óriási különbség van abban, hogy tulajdonságaikat milyen stabilan képesek kifejezni különböző ökológiai (talaj-, hőmérsékleti-, csapadék-, kórtani viszonyok), és agrotechnikai körülmények között. Ez a fajta termésstabilitását, ökológiai alkalmazkodó képességét jelenti, amely rendkívül összetett tulajdonság. Legfontosabb a fajta biotikus és abiotikus stressztűrő képessége, vagyis a kórokozókkal, kártevőkkel, időszakos vízhiánnyal (többlettel), hideg és hő hatásokkal szembeni ellenálló képessége, rezisztenciája. De ide tartozik a fajta tápanyag- és vízhasznosító képessége is.
A keszthelyi fajták amellett, hogy érésidőben, héj- és hússzínben, felhasználási típusban széles választékot biztosítanak, kiemelkedően magas rezisztenciával rendelkeznek a legnagyobb gazdasági kárt okozó vírusokkal szemben (PVY, PVX, PLRV). A 11 fajtából emellett 8 burgonyavarasodás, fonálféreg és burgonyarák ellenálló, míg a White Lady és a Vénusz Gold burgonyavész rezisztens is. Mivel ezek a fajták a hazai, kontinentális, száraz, meleg, egyenetlen csapadékeloszlású klíma alatt lettek kinemesítve, abiotikus stressztűrő képességük (pl. alaktartás) is átlagon felüli. A rezisztenciák miatt a fajták leromlása lassú ütemű, ezért a külföldi, vírus fogékony fajtákkal ellentétben alkalmasak a többszöri visszaültetésre. A Fitoftóra rezisztens fajták lombvédelme egy-kétszeri kontakt hatású rezes permetezéssel könnyedén megoldható. Termesztésük tehát rend- kívül költséghatékony. Ezek a tulajdonságok együttesen kimondottan alkalmassá teszik őket az ökológiai termesztésre. Használjuk ki és éljünk a hazai burgonyanemesítés eredményeivel!
Dr. Polgár Zsolt
Az ÖMKi burgonya on-farm programján, a Babatvölgyi tanüzemben és a Gódor Biokertészetben elhangzott előadás kivonata