A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó.[2]
Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.
A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják géntechnológiai úton módosított növényekre, például szójára, amit takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Jelentős forgalmazók a Dow és a Syngenta is, de a hatóanyagot többnyire Kínában gyártják. Annak ellenére, hogy használata széles körben elterjedt, az élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulását a kimutatás bonyolultsága miatt ritkán veszik észre.
“Az emberek többsége aggodalommal fogadja, ha a szervezetében gyomirtót fedeznek fel, és szeretné megtudni, miért is kerül oda, és milyen hatása van. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
„Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Aggasztó, hogy az olyan cégek, mint a Monsanto kérelmet nyújtottak be olyan géntechnológiai úton módosított növények termesztésének engedélyezésére, amely elkerülhetetlenül ennek a gyomirtónak még nagyobb mértékű használatához vezetne. A hatóságok feladata, hogy szigorúbb szabályozással megvédjék egészségünket és környezetünket a glifozát okozta veszélyektől.” – tette hozzá Fidrich Róbert.
Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt.
A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken,[3] Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják,[4] de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.
Jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, géntechnológiai úton módosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke többszörösére megnövekedne.[5]
A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. „Teratogén-gyanús vegyületnek tartják kétéltűek és madarak esetében. Állatkísérletek alapján készítményei mutagenitási és karcinogenitási viták kereszttüzében állnak. Hormonmoduláns, amennyiben a készítmény formázására faggyúamin származékokat (POAE) használnak. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glifozáttűrő népességek szelektálódnak ki. Ma 21 ilyen fajt tartunk nyilván, közöttük találjuk a parlagfüvet és a fenyércirkot is.” [6] – fűzte hozzá Darvas Béla c. egyetemi tanár, a GMO-Kerekasztal elnöke.
Kapcsolat:
Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, telefon: (1)216-7297, (70)340-8965