A francia országos bio ügynökség (Agence BIO) szervezésében és a mezőgazdasági minisztérium épületében került sor az országos bio társadalmi egyeztető fórumra (Assises nationales de la bio) október 10-én. Az esemény kapcsán érdemes tudni, hogy Franciaországban a biogazdálkodást folytató gazdaságok száma az elmúlt négy évben megduplázódott, míg 2007. végén 11978 ilyen gazdaságot tartottak nyilván (557133 ha), 2011. végén már 23135-öt (975141 ha). Hasonló arányban nőtt a bio-ban érdekelt földolgozók és forgalmazók száma is, a tavalyi év végén összesen 35 ezer ilyet tartottak nyilván országszerte. A biotermékek piaca is megduplázódott, a 2007. végén kimutatott 2 milliárd euróról 4 milliárdra emelkedett 2011. végére.
A fórum igyekezett a bio-ban érdekeltek legszélesebb körét lefedni, így a résztvevők között ott voltak a termelők, a különböző területi önkormányzatok, az államigazgatás, a szakmai szervezetek, a földolgozók és forgalmazók, a kutatóintézetek, a fogyasztói szervezetek és a sajtó képviselői.
François Thiery, az Agence BIO elnöke megnyitójában arra hívta föl a figyelmet, hogy a bio Franciaországban a krízis ellenére folyamatosan bővül, ami a társadalomban végbemenő pozitív változásokkal hozható összefüggésbe, ugyanakkor számos olyan kérdés vár még megoldásra (pl. GMO), ami az ágazat jövőbeni fejlődési lehetőségeit befolyásolhatja.
A bio ágazat sokszínűségével, sajátosságaival, helyzetével és fejlődési lehetőségeivel (Diversité et spécificités des filières bio – situation et perspectives d'évolution) foglalkozó kerekasztal-beszélgetés során először Elisabeth Mercier, az Agence BIO igazgatója kapott szót, aki a számok ismeretében megerősítette az ágazat folyamatos bővülésének tényét, ezen belül is kiemelve a biológiai termesztésből származó szőlőből, a bio sajátosságait messzemenően figyelembe vevő borászati eljárással készült borok térhódítását. Megjegyezte, nem csak a bio ágazat szereplői (termelők és földolgozók) száma nő folyamatosan, de egyre nagyobb a közvetlen értékesítésben vevőre találó bio termékek aránya is. Mivel 2011-ben 160 ezer ha volt az átállás utolsó évében lévő területek száma, 2012-ben 25% körüli növekedést lehet várni a bio területek nagyságában, a biotermelésre való átállást fontolgatókkal kapcsolatos jelenlegi adatok ismeretében pedig vélelmezhető, hogy az ezzel foglalkozók száma 2015-re eléri a 35 ezret.
1.kép Cukkini biodinamikus művelésben Dél- Franciaországban
A biotermékek legnagyobb részét jelenleg a nagyobb kereskedelmi láncok és a biotermékekre szakosodott üzletek értékesítik, de a keresletet messze nem lehet kielégíteni, amit az mutat legjobban, hogy a fogyasztás 38%-át kitevő mennyiséget importálni kellett 2009-ben, ez 2011- ben 32%-ra csökkent, az idén várhatóan 30% körül lesz. Természetesen számos – elsősorban trópusi – terméket csak az unión kívülről lehet beszerezni, míg az unión belül is megtermelhető termékek esetében (ideértve a földolgozott termékeket is) a francia termelés egyre jobban meg tud felelni a keresletnek, és így csökkenthető az import aránya, sőt növelhető az exportált mennyiség is (elsősorban a magas minőségű és/vagy nagy hozzáadott-értéket képviselő termékeknél). Elmondható, hogy a bio „made in France” folyamatos térnyerése figyelhető meg, egyes termékcsoportok esetében (pl.friss húsok, fölvágottak) pedig gyakorlatilag közel 100%-ban francia termékekkel elégítik ki a keresletet, míg pl. a tejtermékek és a gabonák esetében még elég jelentős az import aránya.
A biotermelést folytató gazdaságok nagyon változatos képet mutatnak, de elmondható, hogy 63%-uk esetében van gyepterület, 38% termel gabonát is (negyedük kifejezetten erre szakosodott), 42% termel zöldséget/gyümölcsöt (felük csak ezt), egyötödükben van szőlő (70% csak ezzel foglalkozik). Minden második gazdaság foglalkozik közvetlen értékesítéssel, ezek belül átlagon felüli arányban a kecsketartók, méhészek, zöldségtermelők. Minden negyedik állattartó föl is dolgozza az alapanyagot a gazdaságában, ezen belül kiugróan magas a kecsketartók aránya (ennek magyarázata, hogy kecsketej földolgozásával egyre kevesebb cég foglalkozik, így a gazdának gyakorlatilag nincs más választása). A bio-gazdaságok jelentős munkáltatók is, körükben 59%-kal magasabb a foglalkoztatás aránya, mint a gazdaságok országos átlagát tekintve (2,4 UTA1 az átlagos 1,5 UTA-hoz képest), itt dolgozik a mezőgazdasági munkavállalók háromnegyede (57 ezer teljes munkaidejű alkalmazottnak megfelelő) 2012-ben. További sajátosság, hogy a bio-gazdaságokban dolgozók közel fele (43%) alkalmazott, szemben a klasszikus gazdaságokkal (27%). Egyre nő a közétkeztetésben fölhasznált bio termékek mennyisége, aminek egyenes következménye, hogy egyre több termelő és földolgozó érintett ezen a területen.
2.képTermelői stand egy helyi piacon Provence-ban
A bio ágazat fejlődése nagyon eltérő képet mutat az ország egyes részein, három régióban már elérte a bio művelésű terület a 6%-ot, további négyben az 5%-ot - főleg az ország délkeleti részében (valamint a nyugati Loire-Atlantique megyében) -, míg északon alig 1-2% az arány. Az egyes ágazatokat tekintve átlagon fölüli mértékben bővül a száraz zöldség-magvak (pl. bab, lencse) és a friss gyümölcsök aránya, valamint a bio tojásé és a mézé. A földolgozás, de főleg a fogyasztás nem föltétlen követi ugyanazt a földrajzi logikát, ez utóbbi esetben kiemelkedik a Párizst is magában foglaló Ile- de-France régió, ahol a lakosság koncentrációja miatt kiemelkedő a fogyasztás, ám érthető okokból a helyi termelés ezt nem tudja követni.
A borok esetében érdemi változást jelent a bio borokra vonatkozó, 2012. augusztus elején életbe lépett szabályozás, ami jelentős mértékben korlátozza a borkészítés során fölhasználható segédanyagok körét és megtiltja bizonyos eljárások, lépések alkalmazását is.
Az ágazat jövőjét hivatott támogatni a FondsAvenirBio, ami a termelés bővítése mellett igyekszik gazdák érdemi megélhetését biztosító árak elérését is lehetővé tenni azáltal, hogy anyagilag is támogatja a sokszereplős, több éves, globális (azaz legalább regionális szintű) és koherens programokat. Eddig hét pályázati fölhívás volt, a 115 pályázónak megítélt 10,6 millió eurós támogatásnak köszönhetően összesen 65 millió eurós beruházás valósulhatott meg.
Benoît Soury, a biotermékeket forgalmazók országos szövetségének (syndicat national des distributeurs spécialisés de produits biologiques et diététiques , Synadis) elnöke is megerősítette a folyamatos bővülés tényét, ami egy dinamikus folyamatot takar – egyes üzletek megszűnnek, míg mások megnyílnak, a jelenség mögött a forgalmazók állandó, a kereslethez való alkalmazkodása érhető tetten.
1 éves teljes munkaidős alkalmazás
Claude Gruffat, a Biocoop szövetkezet elnöke rövid bemutatójában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szövetkezetben a termelők (kb. 1200 az ország egész területéről), a földolgozók, a munkavállalók és a fogyasztók egyaránt képviselettel bírnak, ami egyrészt kihívás, hiszen az érdekek nem egyeznek, másrészről viszont garancia arra, hogy egy valóban életképes üzleti programot tudnak megvalósítani. A Biocoop külön „üzletágat” tart fönn a közétkeztetés igényeinek kielégítésére, ezen keresztül indul az egyes beszerzési fölhívásokon. Azzal együtt, hogy a Biocoop hálózatban is vannak olyan üzletek, amik idővel bezárnak (elsősorban a kisebbek), az újonnan nyílóknak köszönhetően az összes értékesítési terület folyamatosan nő – ehhez tudni kell, hogy náluk egy négyzetméternyi elárusító terület-növekedés egy hektárnyi bio termőterület bevonását is jelenti a rendszerbe. Fontosnak tartja, hogy a bio ágazat szereplői minél közelebb kerüljenek egymáshoz, amit nem csak földrajzi értelemben kell érteni.
- 3. képBio-kenyerek az EUROPAIN szakkiállításon
Mathieu Pecqueur, a kereskedelmi cégek szövetségének képviselője (Délégué Général de la Fédération des Entreprises du Commerce et de la Distribution, FCD) arra hívta föl a figyelmet, hogy az általa képviselet szervezethez tartozó egységeknél a bio csak egy részét jelenti a tevékenységnek, ezzel együtt arra törekednek, hogy az arány folyamatosan nőjön, pillanatnyilag a bio bővülése éves szinten közel 20% körül van. Ez egyben fölvet néhány megoldandó problémát is – esetenként előfordulnak például beszerzési zavarok, amire megoldást kell találni a termelőkkel és beszállítókkal. Másrészt kezelni kell azt is, hogy egyre szélesebb a termékkínálat, de ezen belül vannak olyan termékek, amiknek nincs létjogosultságuk a bio- ban vagy túlságosan bonyolult a kezelésük. Ezzel együtt megállapítható, hogy sokkal több az újonnan megjelenő termék száma, mint a polcokról eltűnőé. Mivel számos egységben párhuzamosan tartanak konvencionális és bio termékeket is, ami bizonyos megoldandó problémákat is fölvet, pl. biztosítani kell a két termékcsoport keveredésének megakadályozását – ami természetesen az eltérő árak miatt a bevételt is befolyásolni tudja. Ennek egyik lehetősége a bio termékek előre csomagolása, ám ez nem minden esetben nyeri el a fogyasztók általános tetszését, mivel vannak olyanok, akik vagy szeretnek válogatni, vagy nem akkora mennyiséget kívánnak vásárolni, mint a kiszerelési egység.
Alexandre Cazé, a Norabio szövetkezet munkatársa a szövetkezetről magáról elmondta, hogy az 1998. óta létező szövetkezet (először GIE2-ként indult, 2000-től működik szövetkezeti formában) Nord-Pas-de-Calais és Picardie régiók területén aktív, jelen van a nagy- és kiskereskedelemben (ideértve a nagy földolgozó üzemekbe való beszállítást is – pl. burgonya McCain-hez) egyaránt. Elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztésben aktívak, a piacra juttatás mellett az input anyagok beszerzésével és forgalmazásával is foglalkozik. Sajnálatosnak tartotta, hogy a bio termelésből származó, kisebb mennyiségű termékek földolgozásához jól alkalmazkodó üzemek lassan megszűnnek, ami új kihívásokat jelent a szövetkezeti tagoknak. Az értékesítés egyik speciális területe a BiocABas, ami több száz tonnányi zöldség bio-egységcsomagokban történő értékesítését jelenti minden évben. Nagy segítséget jelent számukra, hogy Nord megye önkormányzata anyagilag is támogatja az egyesület és a gazdasági társaság közötti átmeneti struktúra társadalmilag hátrányos rétegek biotermékekhez való hozzájutását, így 50%-ban magára vállalta a zöldség-gyümölcs egységcsomagok árát (évente 2000 darab, a szövetkezet összesen 35 ezret készít), ezzel párhuzamosan pedagógiai programokat indított a defavorizált kerületek lakói körében. A kezdeményezéshez csatlakozott Lille városa is, vállalva a város két negyedében az egységcsomagok szétosztásának költségeit.
2 Groupement d'intérêt économique – gazdasági érdekek vezérelte termelői csoportosulás,
A vidéki térségek fejlődésével (Dynamiques territoriales) foglalkozó kerekasztal-beszélgetés első hozzászólójaként Marie Renne3 (Környezetvédelmi Minisztérium) hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a biogazdálkodás támogatása mellett, ennek keretében a jövő évben egy új törvény is várható ezzel kapcsolatosan, amit a régiókkal közösen dolgoznak ki. A biológiai gazdálkodás számos előnye (biodiverzitás, munkahelyteremtés, stb.) közül kiemelte a vízminőség védelmében játszott szerepét, amiben Franciaországnak komoly lemaradása van saját vállalásaihoz képest, noha az elmúlt években tagadhatatlanul komoly javulásnak vagyunk tanúi. A biogazdálkodás támogatása már a vízügyi ügynökségek kilencedik (idén végződő) munkatervében is szerepel többek között a vízminőség-védelem ürügyén, valamint folytatódik, sőt megerősítésre kerül a tizedik munkatervben (2013-2018), a rendelkezésre álló 13,3 milliárd euróból (a kilencedikben 12,7 milliárd volt) csak mezőgazdasági diffúz szennyeződések elleni küzdelemre önmagában 800 millió eurót fordítanak.
Françoise Bigotte (Francia Régiók Egyesülete – ARF - képviselője, Languedoc-Roussillon, régió közgyűlésének tagja és egyben annak szőlészetért és mezőgazdaságért felelős alelnökének munkatársa), Philippe Assens Pyrénées Orientales megye közgyűlése mezőgazdasági irodásának vezetőj, Patrick Marcotte (CIVAM Bio des Pyrénées Orientales igazgatója) és Philippe Bodard (Mûrs-Erigné polgármestere) egyaránt a különböző szintű területi önkormányzatok szerepét húzta alá a biogazdálkodás erősítésében és a biotermékek fogyasztásának növelésében. Ezek a szintek ugyanis azok, ahol az a mennyiségű és minőségű információ megjelenik, ami alapján érdemben meg lehet tervezni a lokális akcióprogramokat, egy asztalhoz lehet ültetni az érintett szereplőket és meg is lehet az elképzeléseket valósítani. Ezek a programok nem csak magát a termelést, földolgozást és kereskedelmet érintik, kiterjednek a birtokrendezésre, tagosításra, a pályakezdő fiatal gazdák indítására is, melyek során nagyon szoros az együttműködés a megyei agrárkamarákkal, a szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel is. A biotermesztéssel kapcsolatos kísérleti munkában (is) megkerülhetetlen szerepet vállalnak a megyei agrárkamarák, amik az általuk fönntartott alkalmazott kísérleti struktúrákon keresztül segítik a tudományos ismeretek gyakorlat számára történő átadását.
Stéphane Le Foll miniszter (ministre de l'Agriculture, de l'Agroalimentaire et de la Forêt) fölszólalásában elsősorban az ambíció fontosságát és a terület globális kezelését emelte ki, ez utóbbi elengedhetetlen ahhoz, hogy az ágazat a termeléstől a fogyasztásig sikeres legyen – e ez nem zárja ki azt, hogy a regionális különbségeket érdemben figyelembe vegyék. A miniszter szerint három síkon kell gondolkodni, ezek egyike a termelésről a „Grenelle de l’environnement” során megfogalmazott cél – 2020-ra a terület 20%-a bio-ban legyen művelve -, amit szerinte nem biztos, hogy el lehet érni, de akár túl is lehetne teljesíteni. A második a földolgozás fejlesztése, amivel igazán jelentős hozzáadott értéket lehet adni a biogazdálkodásban megtermelt alapanyagoknak. A harmadik cél pedig a piaci pozíciók javítása, amiben megkerülhetetlen szerepe van a hatékony disztribúciós hálózatok kialakításának és a közétkeztetésnek, ami érdemi és ösztönző fölvevőpiacként jelenhet meg, természetesen nem hanyagolva el az eddigi hagyományos piacok és a közvetlen értékesítés
3 vízért, vadászatért, halászatért, környezeti kockázatokért és agrár-környezetgazdálkodásért felelős tanácsadó
szerepét. Stéphane Le Foll szerint a mezőgazdasági reform, a bio térnyerése, ahogy az energetikai átmenet is a fönntartható fejlődés részeként elsősorban a polgárokat (citoyen) és nem a fogyasztókat (consommateur) érintik, mivel a fogyasztáson jóval túlmutató kérdésekről van szó. A biogazdálkodás és a periurbánus gazdálkodás két olyan terület, ami külön-külön is nagyon komoly kihívást jelent (az utóbbi azért, mert ezen keresztül a termelés egy része visszahozható a fogyasztók közvetlen közelébe), ebben a kontextusban a bio még többet nyerhet a relokalizációval. Szóba került, hogy a kutatási adóhitel intézménye a bio gazdálkodást folytatók számára is igénybe vehető legyen, támogatandó az innovációt, de végleges döntés még nem született. A Fonds Avenir Bio-t és a mögötte álló eszközöket fönt akarják tartani, az ezekkel kapcsolatos egyeztetések még folynak, de az innováció és a munkahelyteremtés ezen keresztül is támogatandó. Megjegyezte, „van még tennivaló” a minőségi termékek forgalmának föllendítése terén, ugyanis nincs értelme a társadalmi igényeknek engedve az állatjóléti intézkedéseket erőltetni, ha a fogyasztók ezzel párhuzamosan nem hajlandók megfizetni pl. a szabadtartású baromfik árát. Mindezen – és ezekhez hasonló - kérdések megtárgyalását a miniszter nagyon fontosnak tartotta ahhoz, hogy 2013. júniusában megfelelő alap legyen a döntéshozók számára a konklúziók levonásához és az új jogszabály megalkotásához.
Kapcsolódó hallgatói kérdés kapcsán a miniszter leszögezte, a fokozatosság elvét figyelem előtt tartva befagyasztotta a bio-üzemanyagok kötelező bekeverési szintjét, majd három év alatt meg fognak szüntetni minden ezzel kapcsolatos adókedvezményt, de a reá ruházott felelősség mellett visszautasítja, hogy „azonnal és mindent” elrendeljen. Nem zárta ki, hogy a jövőben emelkedjen a bekeverési arány, de egyértelművé tette, hogy azt már csak második generációs bio-üzemanyagokkal lehet megtenni, első generációsokkal nem. A kutatás kapcsán elmondta, a jövőben minél nagyobb figyelmet kell szentelni a klasszikus agronómiának, sőt új kutatási programokat kell indítani, új irányokba kell nyitni az ökológiailag és ökonómiailag is hatékony mezőgazdasági termelés érdekében – ennek érdekében már megbízta Marion Guillou volt INRA elnök-főigazgatót, az Agreenium elnökét és Bertnand Hervieu4-t, volt INRA-elnököt és CIHEAM-főtitkárt a javaslatok megtételére. A termelői vetőmagfogásról megjegyezte, megvan a termelői vetőmagok helye is, de nem mindenütt és nem mindenképpen.
Somogyi Norbert, Párizs
4 Augusztus óta az élelmezési, mezőgazdasági és vidéki területek kérdéseiben illetékes tanács (Conseil Général de l’Alimentation, de l’Agriculture et des Espaces Ruraux, CGAAER) alelnöke
