Becslések szerint az ökológiai termékek piaci részesedése Magyarországon 1-3 százalék, a világtendenciához hasonlóan növekvő. Az ebből származó árbevétel éves szinten mintegy 20 milliárd forint, tette hozzá.

A nemzetközi tanácskozás résztvevőit köszöntötte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki hangsúlyozta: a földet úgy kell megművelni, hogy az ott végzett munka egyben egészséges környezet biztosításának alapjául is szolgáljon.

Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében többek között arról szólt, hogy megszületett az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséről szóló Nemzeti Akcióterv. Ez a dokumentum összegzi azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani annak érdekében, hogy az ökológiai gazdálkodás körébe vont területek nagysága növelhető legyen. Az akcióterv növelni hivatott az alapanyagok feldolgozottsági szintjét, fejleszteni a marketingtevékenységet és előmozdítja kutatói hálózatok létrehozását. 

 
Utalt arra is: további cselekvési tervek is készülnek a tárcánál az ágazat helyzetének javítására. Ilyen a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, valamint a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. A lefektetett tervek szintén azt szolgálják, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételei javuljanak Magyarországon, főként a fenntarthatóság szempontjából. A helyettes államtikár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani az ország GMO-mentességét, még ha olykor támadások is érik emiatt.

Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón az együttműködés és az összefogás fontosságát hangsúlyozta a régió gazdálkodói között.

Forrás: MTI