Míg a szokványos állattartásban a gyorsan növő fajtáké a vezető szerep, addig a biogazda előnyben részesíti a robusztus felépítésű, igénytelen, stressznek és betegségeknek ellenálló fajták szaporítását. Annál is inkább, mivel a bioállattartásban szigorúan tilos az állatok preventív gyógyszerezése.
2000 nyara óta az EU részletesen szabályozza a bioállattartás és húsfeldolgozás körülményeit. Az előírások betartása a hús minőségének soha nem látott javulását eredményezi: az állatok lassúbb ütemű fejlődése az izomszövetközi zsír arányának növekedéséhez vezet, amitől a hús különlegesen finom ízű, lágy, szaftos és finoman márványozott lesz, erről ismerhetjük fel.
A vegetáriusok bizonyára szörnyűlködnek majd a következő megállapításon: az állati jólét egyedüli biztosítéka az általános áttérés a biohús fogyasztásra. Ha ez nem történik meg, az állatok gyakorlatilag állati halálgyárakban élik le továbbra is az életüket.
Nem telt el túl hosszú idő a legutóbbi olasz bio élelmiszerbotrány óta, amelyről persze kiderült, hogy mégsem érintett akkora mennyiséget, mint amekkoráról a szorgalmas sajtó beszámolt, hiszen az érintett termékek köre a korábban becsült 700.000 tonna helyett bizonyítottan „mindössze” 14.000 tonnát érintett, ami ugyebár azért nem csekélység.
Az év elején újabb botrányról számolt be a Top Agrar Onlie.
Ismerd meg ételed termesztőit, alapíts „helyi evők közösségét”!
A GM-növények után megérkeztek a GM-állatok. Az USA-ban az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet jóváhagyhatja az első, emberi fogyasztásra szánt génmódosított állatot.
A 12 legnagyobb zöld szervezet (beleértve Greenpeace-t és a Friends of the Earth-öt) levélben kérte, hogy a Felügyelet (FDA - Food and Drug Adminsitration) alapos vizsgálatot folytasson, még mielőtt döntene az első, élelmiszernek szánt génmódosított állat engedélyezéséről.
Az AquAdvantage néven futó új állat-, pontosabban lazacfajtát, az AquaBounty Technologies nevű cég állította elő számos más állatfaj „keverékéből”. Az új lazac az ún. Chinook lazac, az atlanti lazac és az óceáni anyaangolna genetikai anyagát tartalmazza. A génmódosítás következtében a GMO-lazac közel kétszer olyan gyorsan növekszik, mint vadon élő társai. A természetben található lazac ugyanis nem növekszik télen, és három évig tart, mire teljesen kifejlődik – ezt az időt felezné a gmo-lazac, amelybe nem a lazacok, hanem az amúgy gyorsan fejlődő angolnák növekedési genomjait ültették be.
Állatvédők, méregzöldek hátán feláll a szőr, ha állati szőrméről esik szó az öltözködés kapcsán. Etikai alapon valóban joggal, hiszen a ruházati célú szőrmefelhasználás alapanyaga a legritkábban származik vadon elejtett állatok bundájából, sokkal inkább speciális állatgyárak kínzókamráiból.
A hír: Izlandon forradalom zajlott le, amely megváltoztatott mindent. Leváltotta a kormányt, átalakította az alkotmányt. E forradalom egy csapásra Izlandot tette a Föld egyik legélhetőbb, legkulturáltabb, legnyugodtabb országává. A mainstream média felsőbb utasításra mélyen hallgatott, és hallgat az esetről.
Ez volna a hír, nézzünk a mélyére!
Avagy, mitől natúr a natúrkozmetikum
Sokakban felmerül a kérdés, vajon mitől natúr egy termék? Élelmiszerek esetében mondjuk egy alma példájában egyszerű a válasz: ha frissiben leszedsz egy gyümölcsöt a fáról és ott helyben rögtön megeszed anélkül, hogy bármit is hozzáadtál volna, vagy elvettél volna belőle, nos, az alma garantáltan natúr. A kozmetikumok azonban ennél bonyolultabb jószágok. Nem lehet ugyanis a körömvirágot, vagy levendulát egyszerűen tégelybe zárni, vagy üvegcsébe gyömöszölni. A natúrkozmetikumok esetében az összetevőket valamilyen módon fel kell dolgozni. A kérdés csupán az, hogy miként?
Az utóbbi években jó néhány bizonyított és még több állítólagos csalás borzolta a bio társadalom idegeit. Szerencsére ez a forgalmi adatok szerint nem okozott visszaesést, de a bizalom gyakran megrendült. Mivel az európai bio ipar összes résztvevője egy hajóban evez, közös érdek annak megerősítése, hogy a termék címkéjén szereplő bio felirat valóban bio minőséget takar.